Sajátos fordulattal a korábban művelt és tapasztalt "rendhez" képest idén nem úgy álltam le az edzésekkel mint eddig. Bevezettem ugyan a minimálfutást, de azért kerestem, hogy miből lehet próbatétel. Érdekes módon folyton drámára számítottam, de a két  "combos" már közben is elkezdett élménnyé érni. Juhé!

• Májusban részt vettünk Zsuzsival a Vidróczki 46 túrán ahol többször is nagyon eltévedtem (az első kb. 2 kilire lévő állomásra csak 40 perc után leltem rá...:)). Aztán a pirkadó napsütésből végül esőzés lett, a kényszerű koncentráltságból pedig heppening! A végső vigyor akkor ragadt az arcomra, mikor Ágasvárról lefele az úton(!) keresztben elúszott egy béka. Felejthetetlen! A cél előtt Pityu még rámnyitotta a kocsiajtót (tájfutóverseny volt ugyanott), de átgázoltam rajta is!:)
• Aztán jött még a Mátra 40, amin tavaly 6 órát sikerült összehozni, pedig bringáztam úgy heti 15 órát és azt gondoltam, hogy az állóképességgel nem lehet baj. Idén viszont se nem bringáztam, se nem futottam, ezért különösképp éreztem a veszélyt, ami már az elejétől kezdett beigazolódni. Émelygett a hasam és folyton botladoztam. Aztán 2 óra és Fallóskút elhagyása után mégis összeállt a rendszer és csak a Jójárt-kútnál estem egy hatalmasat (a pontőr azzal kászálódott ki, hogy "mi ez a hörgés?"). A végén volt még egy kis hőguta is, de szerencsére a krízis elején sikerült célba érni (4:38).

Nemtom mit mondjak, mert bárkinek lehet újat mutatni és ennyi sikerélmény után már várom a sorpofonokat. De az is lehet, hogy ráleltem az Útra.:) Tudja a Jóisten!

Az eredeti mondjuk jobbnak tűnik...(kivéve Skolnick)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.