A Téli Mátrára azért mentem, hogy a két évvel ezelőtti időmet megjavítsam, a távval együtt persze. Érdekes egyébként, mert régebben, XL-es pólót hordtam és az M-es távnak vágtam neki, most meg pont fordítva, de a kabát mégsem most volt nagy, hanem legutóbb. Fene sem érti! A pályán, Lajosházától jó nagy - néhol térdig érő - hó fogadott, de nagyon "ihletett" voltam, egy percig sem zökkentett ki semmi. Becsúszott néhány bizonytalankodás, de annak is megvolt a ritmusa. Nem hagytam el a csokim sem, sőt ittam mellé 2dl izót, 4 dl teát, és lenyomtam egy zselét, mint a jóllakott napközis. A stopperom szerint 5:09-el értem be, de hivatalosan 5:12-t mértek, ennyivel is hosszabb lesz az alapozás. Gondolkodtam rajta, hogy lefutom azt a 3 percet is, de Pistike rámszólt, hogy pattanjak a kocsiba, mert megfagy.

Előre láthatóan a Margita is hasonló téli élményeket tartogat majd. Egyelőre nehéz ráhangolódnom, nem lelem a ritmust. Ez majd segít (remélem):

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.