Minden klappolt, klassz volt az erdő, az ellátás és útvonal-kijelölés. Majdnem sikerült eltalálni a ruházatot is, így az első harminc kényelmesen telt, jól éreztem magam. Kapberekpusztára tartalékoltam egy hosszabb hajrára. Határ-hegyen éreztem egy pattanást a vádlimban, ezután fájdalmaim voltak a végéig, csak sarkon tudtam futni. Most járni sem könnyű. Eljött a gyógyfüvek ideje.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.